Az Európai Bizottság közzétette tavaszi gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve. Magyarországon jövőre 2,2 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. A növekedés várható lassulása a jelentés szerint annak tudható be, hogy veszítenek növekedésserkentő erejükből olyan tényezők, mint például az EU-források rekordmértékű felhasználása.
A Rzeczpospolitának Neil Shearing, a Capital Economics szakértője nyilatkozott, aki „meghökkentően jónak” minősítette a magyar gazdaság teljesítményét, és „még meghökkentőbbnek” azt, hogy Orbán Viktor ezt az eredményt „az EU, az IMF és más nemzetközi pénzügyi intézmények általános kritikája ellenére” érte el. A lap szerkesztője szerint Brüsszel kezdhet aggódni, mi lesz, ha Orbán elmegy.
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi piacon hétfő délelőtt.
Több mint két forinttal többet kellett adni 4 óra körül egy euróért, mint reggel 7-kor. Az eurót most 302,60 forinton jegyzik.
A Kopint-Tárki intézet szerint idén 3,2, jövőre 2,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
Az üzemanyagok havi szintű áremelkedése önmagában 0,4 százalékponttal emelte a teljes inflációt. Drágult a tojás, az étolaj és tömény italok, olcsóbb lett a cukor, a sajt, a liszt és a baromfihús. Az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal csökkentek az árak márciusban.
Az eurót a kora reggeli 299,19 forint után délelőtt tizenegy órakor 299,39 forinton jegyezték. Az árfolyam szűk határok, 298,66 és 299,46 forint között mozgott.
Gyengült kissé hétfő esti árfolyamához képest a forint kedd reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben, erősebben áll viszont az ünnepek előtti utolsó magyarországi kereskedési napon tartott árfolyamánál.
Elkészült a soros IMF-felülvizsgálat összefoglalója, miután a Nemzetközi Valutaalap képviselői a közelmúltban egyeztettek a magyar kormánnyal. Az IMF pozitívan értékeli a tavalyi gazdasági növekedést és a jelentős folyó fizetési mérlegtöbbletet, amelynek eredményeként csökkent Magyarország sérülékenysége. Javítottak a GDP-előrejelzésen is. A növekvő állami szerepvállalás – például a bevásárlás a bankszektorban – azonban már aggasztja a szakértőket.
